Élet a Séd-völgyében

Shultz, 2001

Bikádi László a lelkész 1995 óta szolgál Hajmáskér Sóly Királyszentistván és Vilonya falvakban, mint segéd, - majd megválasztott lelkész. Munkáját kezdetben az újdonság ereje, később az egyre jobban szervezett munkatársgárda segítette.

1996-ban még megütközve néztek a „manager stílusú” lelkészre amikor alapítvány létrehozását szorgalmazta az 1000 éves Sólyi Református Templom megmentésére és a kulturális élet felvirágoztatására. Ahol a presbiteriumok mellé álltak ott mára ennek az alapítványnak ( Az 1000 éves Sólyi Templomért Alapítvány ) a segítségével virágzásnak indult az „élet”. Sóly község példa lehet az Ország minden települése számára, mint az élni akarás, hazaszeretet mintaképe. Persze itt is vannak „okvetetlenkedő Gyulák” akik nem látnak tovább az orruknál és akár a volt miniszterelnök ellenségei a Magyar Megmaradásnak. Minden nehézség ellenére azonban 1997-ben Sóly „Pogány Fesztivállal” ünnepelte Koppány és István herceg csatájának 1000 éves évfordulóját. Egy évvel később a világ legnagyobb fa kardját áldotta meg Dr. Hegedűs Loránt püspök (DM) és Tisler Géza püspök helyettes (DT). 1998-ban falfestést találtak a templom déli és keleti falán, melyet azóta az enyészet ragad magához, ha nem találunk segítő miniszteri szándékra. 1999-ben minden segítség nélkül Szabó József festő-restaurátor munkájának köszönhetően, diplomamunkaként helyreállításra került az un.: szószékkorona, vagy hangvető, melyet 1775-ben festett egy ismeretlen művész, s mely ismét reménnyel tölti el a hívek szívét. ( Légy hű és én néked adom az életnek koronáját! )

Hűségünk példája a minden évben azóta is megrendezésre kerülő Szent Kard Fesztivál, mely 2000-ben a millenniumi rendezvényeket is magába foglalta, s melynek köszönhetően az országban egyedülálló szépségű szabadtéri színpad is készült a faluban. 2001-ben ez a terület adott helyszínt a Közép-Dunántúli Regionális Ifjúsági Találkozónak, melynek fő szervezője szintén az Alapítvány volt. Hibába működik sikeresen az Alapítvány mégis állandó problémát jelent ezeknek a kis létszámú gyülekezeteknek a templomok és gyülekezeti házak fenntartása a lelkipásztori jövedelem biztosítása, hisz ezek az apáink, nagyapáink idejében még több száz fős erős gyülekezetek mára 60-150 főt számlálnak s eltartó erejüket meghaladja akár egy önálló templombelső helyreállítás is. A református gyülekezetek közvetlenül nem részesednek az 1%-okból, így az egyházfenntartói járulék, a perselypénz és az esetleges adományok jelentik a bevételek 90%-át. Jövőképük gyakran sötétnek kilátástalannak tűnik.

1999-ben kezdtek el Vilonya, Sóly és Királyszentistván ősi református gyülekezeteiben elgondolkozni és cselekedni a kiöregedő gyülekezetek jövőjét illetően. Ezek a falvak tipikus Balaton-felvidéki 300-400 lelkes községek a Séd-patak völgyében eredetileg színtiszta református vallású polgárokkal. Mára a települések körülbelül fele református, templomba gyülekezetenként a reformátusok 10-15%-a jár. A helyben lakó lelkész évtizedek óta nincs a községekben, mostani pásztoruk, Bikádi László, a MIÉP képviselőjelöltje is hetente öt település reformátusságát látja el. A településre költözött fiatal hittanoktató-cserkésztiszttel, Fábry Szabolccsal a lelkipásztor az ifjúsági- és gyermekmunka területén látta az előretörés és a kiemelkedés lehetőségét. Elkészült tavaly nyáron egy felmérés a falvak ifjúságának vallásosságát, hitét, egyházi elvárásait illetően, melyre támaszkodva megszületett a Séd-völgyi Ifjúsági Missziós Munkaterv is. Ebben a munkában nem csak a gyülekezetek jövője a tét, hanem fontos, hogy a falvakban élő ifjúsági közösségek jöjjenek létre, működjenek hatékonyan, hogy minél több fiatal válassza a faluban maradást, a magyarság megmaradását.

Újraszerveződtek a hittancsoportok, a konfirmációs órák, melynek köszönhetően 2001-ben régen látott nagylétszámban konfirmáltak fiatalok Vilonyán. Azt azonban látni kell, hogy a hittanórák mellett szükség van az ifjúsági munka más terepeire is. Két fő célt tűztek ki maga elé a falu pásztora és munkatársai. Az egyik, hogy a gyülekezethez közel élő vagy annak holdudvarában lévő családok gyerekeinek újszerű ifjúsági közösséget indítunk. Erre a legalkalmasabbnak egy cserkészcsapat életre hívása kínálkozott. Megalakult hosszas toborzás, reklámozást és személyes családlátogatásokat követően az István Fejedelem Cserkészcsapat, mely közösségről lesz még szó az írásban. Másik csapásiránynak az ifjúságot serkentő, vonzó rendezvények szervezése, de ugyanakkor a hagyományok életre hívása bizonyultak. A cserkészcsapattal és a gyülekezet kisszámú, de nagyon lelkes magjával közösen tavaly télen a cserkészek Adventi Esték címmel ünnepségsorozatot szerveztek, melyen Dinnyés József igényes és a miskolci református gimnázium cserkészcsapatának magával ragadóan lendületes rockoperáját láthatták a nézőteret megtöltő polgárok. Hála Istennek, az önkormányzatok is nyitottak voltak a kezdeményezésre, így a nem egyszer szűkösnek ígérkező gyülekezeti termek mellett a királyszentistváni Faluházban kaptak helyet a műsorok és az áhitatok. Ugyancsak az Advent időszakának volt sikeres kezdeményezése a cserkészcsapat betlehemes szolgálata, mellyel a templomi alkalmakat gazdagítottuk, de eljutott az Evangélium betlehemes formában a családokhoz is életre hívva ezt a szép hagyományt.

Hittanosok és cserkészek református csapattagjai közben vállalták a vasárnapi szolgálatokat: ma már az istentiszteleti fohászt és a lekciót a gyerekek olvassák fel templomokban. A szülők általában elkísérik gyermekeiket, így próbálják a fiatal vezetők elérni a gyülekezetekből leginkább hiányzó középkorúakat is. Nagy öröm, hogy nem egy család már nem csak akkor látogatja a templomot, ha gyermeke éppen szolgál istentiszteleten. A cserkészcsapat folyamatosan szervez heti foglalkozásai mellett túrákat, a cserkészbált, tavaszi hétvégét újoncpróbával, nyári tábort szervezett. A közösség vezetéséhez középiskolások személyében újabb segítséget is kapott Bikádi tiszteletes. A csapat fogadalomtételén – az 1000 éves sólyi templomban - Bernáth Ildikó orsz. gyűlési képviselő és Kuti Csaba, a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke, egyházmegyei főgondnok is köszöntötte a csapatot. Eddig – egy-két kivételtől eltekintve – a gyerekekről esett szó. Idén tudatosan a fiatalokat célozták meg a munkával az ifjú vezetők. A felsorolt nyilvános programokon ebből a korosztályból sokan megjelentek és több kamasz, huszonéves jelezte, hogy ő is igényelne egy olyan közösséget, ahol jól érzi magát és ahol „foglalkozhat Istennel”, hazájával, szűkebb környezetével, falujával. 2001-ben megalakult a Parkoló Ifjúsági Kör, ahol ma 20-25 fő jár az alkalmakra. A csoport egy vidám, evangéliumi karácsonyi műsort készített, amit a község nyilvánossága előtt ad elő a Faluházban. Az itt megtartott ifjúsági istentiszteletet követően a cserkészek és az ifjúsági kör mutatják be műsoraikat, mutatnak rá a Karácsony igazi jelentőségére. Ugyanakkor egy Családi Játszóház-program is zajlott ’56, a reformáció ünnepkörében, ahol több generációt sikerült megmozgatni. Ezt a tevékenységet az Ifjúsági- és Sportminisztérium regionális tanácsa is támogatta, akárcsak az ifjúsági kiadványokat, mellyel folyamatosan tájékoztatjuk alkalmainkról, programjainkról és a gyermekeket, fiatalokat érintő kérdésekről falvaink polgárait.

Idén februárban a cserkészcsapat és az ifjúsági kör otthont adott egy ifjúsági, cserkészkonferenciának is, ahol a család-cserkészet kapcsolatáról egy ciszterci cserkészpap, az ISM három évéről, céljairól és pályázati lehetőségeiről Szabó László, az Ifjúsági- és Sportminisztérium ifjúsági ügyekért felelős helyettes államtitkára tartott előadást. Az ISM képviselője hangsúlyozta, hogy feltett szándéka a minisztériumnak az „érdekes” körülmények között elprivatizált olcsó ifjúsági szálláshelyek törvényes visszaszerzése (ld. Csillebérc) és új, olcsó ifjúsági szálláshelyek építésének támogatása, ösztönzése. A szakmailag is értékes, jó hangulatú konferenciát este nagyszabású bál zárta, ahol mintegy 200 cserkész és helyi fiatal köszöntötte a farsang időszakát megmutatva azt is, hogy értelmes, hazát és Istent tisztelő közösségben a fiatalok tudnak kulturáltan szórakozni is. Azt gondolom, hogy ez így első olvasatra sikertörténet is lehet. Pedig nem csak az. Rengeteg örömet, vidámságot, jókedvet jelentett ugyan a munka, de a céltudatosság, a lemondás, a tervszerűség gyakran ütközött kishitűséggel, ma is küzdeni kell egyes egyházi presbiterek ifjúság iránti érzéketlenségével. Mégis, Túrmezei Erzsébet sorai jutnak eszünkbe:

„csodát virágzik a jelen!”
Azaz a Séd-völgyében Isten Igéje, a befektetett munka, az imádság által csodát virágzik a jelen – a jövő érdekében. Mindehhez kellett egy összefogó csapat, jó munkatársak, tudatos szervezőmunka, Bikádi László lelkipásztor nyitottsága és felismerése: a magyar aprófalvak jövője is az ifjúság kezében van.

Vissza