BIKÁDI LÁSZLÓ KÁROLY A PRÉDIKÁTOR

A prédikátor
 • A diakónus
 • A közszereplő
 • A lelkész
 • A családfő
 • A fotós
 • A Hazafi
 • A táncos
 • A zenész
 • Az író
Hírek
 • Események
 • Sajtómegjelenések
Nemzet temploma
 • A templom feltárása
 • A templom helyreállítási terve
 • A templom története
 • Az egyházközség története
 • Galéria
 • Oklevél
 • Panorámakép
Példaképek
Hobbi
Prédikációk
 • Külső prédikációk
 • Prédikációk - Hajmáskér
 • Prédikációk - Sóly
 • Vallási kifejezések gyűjteménye
 • Videók
Sóly
Tennivalók
Eredmények
Videók
 • Saját videóim
 • Videók Rólam
Önéletrajz
Rólam írták
Kapcsolat


 TÁBORILELKESZ.HU HÍREI

 REFORMÁTUS ESEMÉNYNAPTÁR
<<  2024. március  >>
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
Aktuális hónap: 2024. május

 KERESÉS
 

 HÍRLEVÉL


Restaurálás  

Sóly, református templom festett famennyezet részletének és karzat mellvédjének, karzat alatti mennyezetének restaurálási, helyreállítási javaslata


Rövid történeti visszatekintés

Az Árpádkorból fennmaradt kis templom egy része valószínű már a XI. században is létezett. A templom keletelt, egyenes szentélyzáródású, nyugati homlokzata előtt toronnyal. Napjainkban a tornyon keresztül történik a bejutás a templomba, mely síkmennyezetes és a szentélyt a hajótól félköríves boltív választja el. A boltív északi oldalán található az épített – vakolt szószék.

A templomot Szent István tiszteletére szentelték. I. István király a veszprémi püspökség számára kiállított 1002-ből származó adománylevelében szerepel először a templom említése. Ez az írásos emlék IV. Béla király által 1297-ben készített átiratban maradt csak fenn és ebben az oklevélben „Betereg aliter Sóly” helynévvel említik.

A XIII. sz. végéig Sóly királyi udvarnokok földje. A XIV-XV. sz.-ban helyi nemesek és a zirci apátság birtoka.

A XV. sz. eleji összeírásokból ismertté vált, hogy Sóly lakossága a veszprémi református egyházmegyéhez tartozott és a török háborúk után is kitartott református hitvallása mellett annak ellenére, hogy földesura a római katolikus ciszterci zirci apátság volt.

A XVI.-XVII. századtól Várpalotához tartozott és a töröknek adófizetője volt. 1685-1699 között elnéptelenedett, majd a ciszterek a régi lakosokat visszatelepítették. A XVIII. sz. elején 1706-ban megújították a templomot, valamint 1724-ben festett kazettás famennyezettel és festett baluszteres karzattal látták el.

1755-ben új tornyot és szószéket, majd 1775-ben díszesen festett szószékkoronát kapott. A XIX. század végi felújítások alkalmával kerülhetett elbontásra a festett kazettás famennyezet és a baluszteres mellvédű karzat ugyanis a bővítésre csak a karzat megnaggyobbítása által volt lehetőség.

A XX. század elején 1903-ban a bővítéskor kikerült karzat és festett kazettás famennyezet az Iparművészeti Műzeum tulajdonába került.

1938-ban a veszprémi múzeumnak adták át megőrzésre az 1735-ös keresztelőkút cseréptálját.

Az 1980-as években részleges feltárások és kutatások kezdődtek el a templomon. A még nem teljesen megkutatott templomon így is igazolható a gótikus és barokk átalakítás is. A korábbi feltárási munkák során egy félköríves XIII. század elejére tehető román stílusú ablak is előkerült, valamint bemutatást nyert a D-i falon feltárt gótikus konzolos bejárat.

Egy gótikus négykaréjos faragott nyíláskeret a szomszédos kertből került felszínre 1953-ban és a veszprémi múzeumba szállították.

A sólyi eklézsia inventáriuma említi, hogy a falakon több helyen XVIII. sz-i feliratok, versek voltak. Az 1860-ból fennmaradt Rommer Flóris féle alaprajzon látható, hogy a szentélyt és a hajó északi falát támfalakkal erősítették meg.

A sólyi református gyülekezet legkorábbról keltezett írásos emléke az 1718-ban megkezdett és napjainkig fennmaradt keresztelési anyakönyve.


Tárgyleírás

A festett kazettás famennyezet meglévő részlete

Az Iparművészeti Múzeum jelenleg raktárhelyiségnek használt termében található az installáció formájában mennyezetre szerelt 3 x 5 kazettát magába foglaló festett famennyezet részlete.

A középső kazettán latin felirat olvasható. A mennyezet alapszíne okkersárga, melyen fehér, elfakult vörös, szürke, ami valamikor zöld lehetett, barna fekete színezésű növényi ornamentikák találhatók. A kazettákon levő minták ismétlődnek és ezek bizonyos rendszer szerintiek, szimmetrikus elrendezésűek. Feltehetően patront (sablont) használhattak a fő motívumok felfestésénél annyira egyformák a páros kazetták.

A szakirodalomban analógiaként emlegetett mezőlaki ref. templom hasonló korból és valószínű ugyanaz a festő asztalos műhelyből származó festett kazettás mennyezetén 2-2 azonos díszítésű kazettát helyeztek egymás mellé a hossztengely mentén úgy, hogy a tengelyszimmetrikus csokorminták csúcsaikkal fordulnak egymás felé.

A mezőlaki mennyezetről megmaradt egyetlen fényképen jól értelmezhető, hogy bizonyos rendszerint szimmetriára törekedve kerültek fel a párban azonos, de amúgy más-más motívumot tartalmazó kazetták egymás mellé. A szintén analógiaként elismert festett templomi berendezés a szomszédos Vilonyáról hasonló megoldásokkal arra enged következtetni, hogy erre a vidékre jellemző műhelygyakorlat szerint azonos mesterek munkái a Sólyon, Vilonyán és Mezőlakon előfordult festett templomi belsők.

A vilonyai mennyezet a XX. sz. elején szintén Budapestre került a Nemzeti Múzeumba és Éber László e mennyezetről írt tanulmánya is tartalmazza a készítő festőasztalosok neveit: „Ezen isten dicsősségére ex Ruinis restauráltatott Istenek házát építeté 3 izben ab Anno 1720 és 23 el kezdvén 1728-ban végződvén…..Asztalosmunka quod plurimis festéssel egyben elaboráltatott Bicskei Földes Mihály által per me etiam Ballog”

E feliratból kiderül az is, hogy a mesterek ismerték a latin nyelv egyszerűbb változatát. A kazettákat profilozott egyszínű lécek keretezik, melyek közepén félkörívre gyalult pálcatagozatok futnak. Az analógiaként ismert mennyezeteknél a kazettaosztólécek metszéspontjában kifűrészelt négyszirmú virág található.

A festett kazettás famennyezet-részlet állapota

A 15 db kazettából álló mennyezet részlet helyszíni szemléje során a következők állapíthatók meg.

A befoglaló méretek 390 cm x 365 cm. A kazetták mérete 120-125 cm x 64-86 cm között változik. A felépítő faanyag fenyőfa, jó megtartású, többnyire 3 darab gyalult deszka élbe ragasztásával kialakított táblákból áll, melyeken akár 3 kazettaosztás is előfordulhat.

A csupán felszíni szemrevételezés alapján aktív rovar és gombafertőzés nem észlelhető. A festett felületen korábbi beázási foltok tapasztalhatók. A festékrétegekről átfogóbb műszeres és analitikai vizsgálatokat kellene végezni a pontosabb információk eléréséért. A csupán szabad szemmel végzett vizsgálódás alapján látható, hogy kötőanyagszegény minden réteg és porló-pergő a teljes felület. A polikrómiára (sokszínűségre) jellemző, hogy több szín átalakult, elszíntelenedett, melyek meghatározására mintavételre és tudományos kiértékelésre lenne szükség.

A festett baluszteres karzatmellvéd és karzat alatti mennyezet részlete

Az Iparművészeti Múzeumban található karzat részlet a helyi adottságokhoz alakítva átdolgozott formában jeleníti meg az 1724-ben készült eredetit, amelyet szintén az 1900-as évek elején a mennyezet kazettákkal együtt vásárolt meg a múzeum.

Jelenlegi bemutatása szerint 7 m hosszú és kb. 120 cm széles, a mellvéd melyben a felső felében sűrűn elhelyezett karcsú, esztergált bábuk alkotják az áttört felületet.

A karzatot két sötétkék alapszínű szőlőindás festésű pillér tartja, melyek nem egyformák. A majdani bontás utáni áthatóbb vizsgálat talán magyarázatot talál arra a készítéstechnikai nyomokból, hogy hol és miként helyezkedhetett el a két oszlop.

Most csak feltételezhetjük, hogy a múzeumba történő beépítéskor 103 évvel ezelőtt törekedtek arra, hogy az eredetihez hasonló állapotban mutassák be e műtárgyat.

A mellvéden 15 kisebb festett tábla helyezkedik el egymás után, melyeket profilozott keretelés vesz körbe. A kazettákon nyolc féle minta fordul elő, melyek ismétlődnek a változó hosszúságú, de azonos szélességű táblákon belül. Egy szál kb. 50 cm széles deszkára több kazettát festettek. A balusztrád alatt és a festett kazetták fölött faragott fogrovatos díszítés sorakozik. A mellvéd alján fűrészelt díszes egyszínű függöny vagy szoknya motívum fut végig, melyen latin nyelvű felirat olvasható. A karzat kisméretű kazettáit csak egy-egy nagyobb motívum díszíti.

A karzat alatti mennyezet 4 nagy festett kazettából áll, melyek méretei nagyjából egyeznek a mennyezeti kazetták méreteivel. Színezésük fehér alapon tompavörös, zöld, világossárga és szürke színűek fekete-barna vonalrajzzal.

A festett baluszteres karzatmellvéd és karzat alatti mennyezet részlet állapota

A karzatmellvéd jelenlegi befoglaló mérete 700 cm x 120 cm. A karzat alján levő 4 db festett kazetta mérete 140 cm x 110 cm. A karzatmellvéd három nagyobb egységből tevődik össze, melynek méretei egymás után: 245 cm + 175 cm + 280 cm = 700 cm. A latinul írt felirat értelmezése a fúrészelt „szoknya” részén bizonyíthatja e részletek egymásutáni sorrendjének a helyességét.

A díszletként megépített karzat szemrevételezéses vizsgálata nem ad információt az eredeti tartószerkezetről. A templomi falkutatás és a jelenlegi karzat szétbontása során derülhet fény a falban feltáruló gerenda fészkek és más nyomok alapján, hogy milyen elrendezésben állt e karzat az eredeti helyén, hol volt a feljárata.

A karzat felépítő faanyaga fenyőfa, a baluszter rész esztergált bábjai hársfából készültek. Aktív rovar és gombafertőzés nem észlelhető. A festékrétegekről mintavétellel történő műszeres és analitikai vizsgálatokat kellene végezni a pontosabb információk eléréséért. A látható felületeken porló-pergő, kötőanyag szegény a teljes felület, sok helyen a meszelések alkalmával felfröccsent szennyezéssel.

A színekre itt is jellemző, hogy sok szín átalakult, elszíntelenedett és ezek meghatározására tudományos módszereket kellene igénybe venni.


Helyreállítási javaslat

A famennyezeten és karzatmellvéden végzendő konzerválási vagy akár teljes restaurálási munkákat csak a teljes elbontás után műtermi körülmények között lehet elvégezni. A helyreállítás javasolt módja a következő lépésekkel valósítható meg.

  • Kíméletes roncsolásmentes bontás, a megbontott részletek beszámozásával lépésről-lépésre dokumentálva minden információt fotótechnikai és rajzi úton is.
  • Szögtelenítés, csomagolás és műterembe történő szállítás.
  • Mintavételek anyagvizsgálatokhoz, ezek pontos dokumentálása
  • Festett felületek védelme, konzerválása, megkötése a legmegfelelőbb módszer kiválasztásával
  • Kisebb egységek – táblánkénti – fotódokumentálása.
  • Hátoldal és festett felületek tisztítása, feltárása, az esetleges átfestések eltávolítása
  • A faanyag fertőtlenítése – konzerválása az anyagvizsgálatok kiértékelésének ismeretében a legmegfelelőbb módszer kiválasztásával
  • Szerkezeti megerősítés, hiányok kiegészítése az elvált felépítő elemek újbóli táblásítása élberagasztással.
  • A felületek esztétikai helyreállítása, beilleszkedő retussal és ezek felületi védelme.
  • Helyszínre történő szállításra előkészítés csomagolás, helyszínen beépítés, majd a még esedékes esztétikai javítások elvégzése és a kész állapot dokumentálása.



Budapest, 2006. március 21.



Szabó József
Okl. tárgyrestaurátor művész
Okl. sz: III-94-14/08
Kamara sz: T4-425






 
© 2013. Bikádi László Károly a Prédikátor