BIKÁDI LÁSZLÓ KÁROLY A PRÉDIKÁTOR

A prédikátor
 • A diakónus
 • A közszereplő
 • A lelkész
 • A családfő
 • A fotós
 • A Hazafi
 • A táncos
 • A zenész
 • Az író
Hírek
 • Események
 • Sajtómegjelenések
Nemzet temploma
 • A templom feltárása
 • A templom helyreállítási terve
 • A templom története
 • Az egyházközség története
 • Galéria
 • Oklevél
 • Panorámakép
Példaképek
Hobbi
Prédikációk
 • Külső prédikációk
 • Prédikációk - Hajmáskér
 • Prédikációk - Sóly
 • Vallási kifejezések gyűjteménye
 • Videók
Sóly
Tennivalók
Eredmények
Videók
 • Saját videóim
 • Videók Rólam
Önéletrajz
Rólam írták
Kapcsolat


 TÁBORILELKESZ.HU HÍREI

 REFORMÁTUS ESEMÉNYNAPTÁR
<<  2018. január  >>
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31

 KERESÉS
 

 HÍRLEVÉL


Sóly református templomának helyreállítása és környezetének rendezése  


Projekt terv

Sóly kora-árpádkori templomát Szent István tiszteletére szentelték, melynek írásos emléke csak átiratban maradt ránk. A jelenlegi egyhajós, egyenes szentélyzáródású épületet a 13. században egy periódusban építik.

Sóly a 14.-15. században helyi németek és a zirci apátság birtoka, majd a 18. században a református egyház birtokába kerül. Festett kazettás famennyezetét és karzatát 1725-ben készítik. Jelenleg az Iparművészeti Múzeum állandó kiállításainak sorában található.

A szerény méretű, középkori eredetű református templom a falu központjában, a Séd patak és a valamikori malomárok által határolt földterületen helyezkedik el.

Mai megjelenését a ’80-as években elvégzett, a korszellemnek megfelelő helyreállítás határozza meg. Középkori eredete déli homlokzatában nyilvánul meg a legerőteljesebben.

Műszaki állapota napjainkra gyorsuló ütemben romlik, amely szinte minden épületszerkezeti részt érint (tetőhéjazat, fedélszerkezet, falazati repedések, erőteljes falnedvesedés, rossz minőségű burkolatok). Elsődleges cél a jó műszaki állapot visszaállítása. Ezen túlmenően pedig az épület minél teljesebb bemutatása és látogathatóvá tétele.

Az épületbelsőben és külsőben elvégzett szondázó jellegű régészeti,-fal, és restaurátor kutatás az épület még rejtett értékeit hozta napvilágra.

A szentély fölötti padlástér rejtette a valamikori dongaboltozat falíveit. A hajóban megfoghatóvá vált egy második románkori ablak, a szentélyben előkerült a befalazott pasztoforium fülke.

A restaurátor kutatás feltárta a szentély szegmensíves ablakai körüli reneszánsz virág és folyondár motívumos keretezéseit, és a románkori diadalív díszítőfestését. A padlásfeljáró burkolata a 18. századi festett famennyezet darabjaiból készült. (A kivitelezés előrehaladtával feltételezhetően a templombelső reformáció korabeli díszítőfestésének még több részlete kerül felszínre).

A rendelkezésünkre álló kutatási eredmények alapján a templombelső 18. századi belső tere egészében rekonstruálható, amely a középkori részletek bemutatásával egészül ki.

A Balaton-felvidéken (ellentétben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével) kuriózumként jelenhet meg a középkori eredetű templom reformáció korabeli belső helyreállítása, az e korból származó berendezési tárgyainak visszaállításával (festett karzat és famennyezet).

A templom helyreállításán túlmenően közvetlen környezetének rendezésére is sor kerül, így a Séd patak, a malomárok medrének rehabilitációjára, újraélesztésére. A templom közvetlen szomszédságában található régi malomépület ezáltal újra működtethetővé válik.

A nagyméretű templomkert lehetőséget teremt egy kisebb közösségi épület elhelyezésére is. Így ifjúsági táborként működhet a templom fallal elkerített kertjének szomszédságában. A közösségi ház és a füves terep a középkori íjászatot bemutató, és annak gyakorlására lehetőséget biztosító rendezvények színhelyévé válhat.

A faluközpontban napjainkig fennmaradt, a templom közelében álló későbarokk lakóépület gazdasági épületeivel színteret biztosíthat a 18. század végi, 19. század eleji falusi gazdálkodás ás élet bemutatására, akár „gyakorlására” is.

A templom helyreállítása kapcsán a jelenleg alig ismert Balaton és Veszprém közeli falu bevonható a turisztikai vérkeringésbe.

A középkori templom közvetlen környezetébe helyezett ifjúsági találkozóhely a Bakony táji adottságainak „kézzelfogható” bemutatásával a középkori íjászat és az ősi magyar rovásírás megismerésével és gyakorlásával méltán számíthat a nemzetközi ifjúsági érdeklődésre.

A rendezvények lebonyolítása és működtetése kedvező hatású a falu munkaerőpiacára. A Balaton környezetében, Veszprém város közvetlen vonzáskörzetében található kisrégió nagy turisztikai potenciállal rendelkezik.

A Séd patak völgye a Bakony táji sajátosságainak egyik legjellegzetesebb hordozója, ahol a hagyományos gazdálkodás fontos elemei a vízimalmok, a legeltetés, az erdőhasználat.

A római korban Belső-Pannónia villagazdaságokkal sűrűn megtelepült régiója volt, több jelentős, régészetileg is kutatott és bemutatott római villával (Baláca, Sznentkirályszabadja).

Veszprém környéke a magyar államalapítás emlékhelyeinek egyik legfontosabb központja Magyarországon, az egyik legkorábbi alapítású püspökség, s a királyi görög apácakolostor helyszíne, melynek környékén korai egyházak és települések sűrűsödnek. A középkor óta Veszprém fontos egyházi központ.

A templom helyreállítása, és a megvalósítás ütemterveí

A helyreállítás első lépcsőiben a műszaki és esztétikai problémák megszüntetése, illetve korrigálása a cél.

Az épület jelenlegi 45o-os tetőidomai a hajó és szentély fölött jól illeszkednek a templombelső 18. századi képének helyreállításához. A hajó fölötti fedélszerkezet javítása, megerősítés után fennmarad, míg a szentély fölötti tetőszerkezet megjelenését finomítjuk. Az új fedélszerkezet szaruvégeit a meglévőnél jobban túlnyújtjuk, felső síkon deszkázzuk, a szaruvégek szabad megjelenésűek. A kissé megnövelt tetőfelület a középkori tömegre utal.

Az új héjazat kettős hódfarkú cserépfedés. A héjazattal egy időben kovácsoltvas leveles műemléki hófogókampó kerül beépítésre. A templomhoz a 19. században hozzáépített torony sisakjának fedése, a lefolyó és ereszcsatornák vörösrézből készülnek.

A falazatokon megjelenő repedéseket koszorúdarabokkal horgoljuk össze. Vasbeton koszorúdarab készül a szentély egy szakaszán, melyet az oromfalba is bekötünk.

Falnedvesedés

A 19. század végén utólagosan épített romantikus megjelenésű megtámasztó szerepű, nagyméretű terméskő falazatú támpillérek a fugákon a belsejükbe jutó vizeket megtartják, ezzel a falazatot folyamatos vízutánpótlással látják el, ezért bontásuk szükségszerű.

A talajból a falazatba jutó vizek egy részét külső oldali domborlemezsáv beépítésével tartjuk távol, a felszíni és leszivárgó vizeket a templom körül kiépített és a meglévő felszíni árkokba vezetett drain rendszerrel tartjuk távol. A tetőfelületek esővizeit földalatti zárt gravitációs rendszerben szintén a malomárokba kötjük.

A közvetlen templomkert szintjeit nem süllyesztjük, morfológiáját oly módon rendezzük, hogy a falaktól a vizek „lefussanak”.

A belső térben teljes talajcsere készül, az új téglaburkolat homokba fektetve, kavics szivárgó paplanon készül.

Torony és toronysisak

A klasszicizáló későbarokk toronytest finomszínű nyíláskeretezéseivel jó állapotú, a toronysisak újkori bádogfedésű. A profilok tisztítása, javítása után a toronytest simított, mészglettelt felülettel a sisak pedig új rézlemez fedéssel jelenik meg.

Homlokzathelyreállítás

Kivitelezés közben falkutatással kell feltárni és ellenőrizni a még visszaállítható középkori ablakokat. Az új ablakok km. téglából készülnek, vakolva. A déli bejárati ajtó új asztalosszerkezettel és mögötte fix edzett üveg nyílászáróval jelenik meg.

A középkori templomhajó és szentély a jelenlegi vakolat leverése után, a meglévő középkori vakolatfelületek alapján, azoknak megfelelő anyagösszetételű mészvakolatból, kanálhátas felhordással.

Szentélybelső helyreállítása

A szentélybelső teljes festőrestaurátori feltárásával kell tisztázni a még takart díszítőfestéseket. A meglévő díszítőfestések tisztítása, rögzítése után kerülhet sor azok restaurálására. A sérült, hiányos felületek kiegészítése restaurátor terv alapján készül, vonalkázott technikával, színben egy árnyalattal visszafogottabban jelenik meg.

Az egykori dongaboltozat törtkő falíveit nagyméretű téglával egészítjük ki. A boltozat bemutatását a falívet követő tölgyfagerendázattal oldjuk meg. A szentély 18. századi födémgerendáinak alsó síkján a festett famennyezetet, a kazettaosztó lécek beépítésével és eredeti táblaelemek beépítésével kívánjuk bemutatni. A szentély északi falában a pasztoforium fülkét kibontjuk. A szentélyvakolat és színezés a meglévő és megtartott 18. századi vakolatnak megfelelően készül, restaurátor kivitelezésben.

Templomhajó helyreállítása

A templomhajó teljes festőrestaurátori feltárását követően a diadalív és a templomhajó díszítőfestésének, belső vakolatának és színezésének helyreállítása a szentélyben alkalmazottaknak megfelelően történik.

A falfelületek restaurálása után készül az új, élére állított kisméretű téglaburkolat.

Templomhajó festett famennyezetének és karzatának helyreállítása

Az egykori famennyezet és karzat ma múzeumi műtárgyként látható az Iparművészeti Múzeumban.

A helyreállítás során az eredeti karzat és famennyezet a templomba történő kihelyezését, eredeti állapotában történő visszaépítését, restaurálását és jelzés szintű kiegészítését tervezzük. Amennyiben az Iparművészeti Múzeum nem járul hozzá a kihelyezéshez, úgy az eredeti elemekről restaurátor másolat készül. Az új elemekkel kiegészített másolat kerül visszaépítésre a templomban. A másolat készítése után az új kiegészítések még inkább jelzésszerűen jelennek meg, hogy ezzel is érzékeltessük nem eredeti mivoltukat.

Bővebben a karzat és a famenyezet helyreállításáról



Budapest, 2006. március 22.


Máté Zsuzsanna
építész, vezető tervező
műemlékvédelmi szakmérnök
É-1 01-1510





 
© 2013. Bikádi László Károly a Prédikátor