BIKÁDI LÁSZLÓ KÁROLY A PRÉDIKÁTOR

A prédikátor
 • A diakónus
 • A közszereplő
 • A lelkész
 • A családfő
 • A fotós
 • A Hazafi
 • A táncos
 • A zenész
 • Az író
Hírek
 • Események
 • Sajtómegjelenések
Nemzet temploma
 • A templom feltárása
 • A templom helyreállítási terve
 • A templom története
 • Az egyházközség története
 • Galéria
 • Oklevél
 • Panorámakép
Példaképek
Hobbi
Prédikációk
 • Külső prédikációk
 • Prédikációk - Hajmáskér
 • Prédikációk - Sóly
 • Vallási kifejezések gyűjteménye
 • Videók
Sóly
Tennivalók
Eredmények
Videók
 • Saját videóim
 • Videók Rólam
Önéletrajz
Rólam írták
Kapcsolat


 TÁBORILELKESZ.HU HÍREI

 REFORMÁTUS ESEMÉNYNAPTÁR
<<  2018. január  >>
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31

 KERESÉS
 

 HÍRLEVÉL


Nyílhegynyire a teljes bizonyosságtól  


Évek óta keresik a bizonyítékait annak, hogy Sóly falu református temploma megegyezik azzal a kápolnával, amelyik mellett I. István aláírta azt az adománylevelet, mellyel négy mai megye területén adományozott várakat és falvakat Veszprém püspökének.

Hosszadalmas viták és véleményütköztetések után 2008. október 13-án Rácz Miklós régész vezetésével ásatás indult a templom belsejében, az előzmények felkutatására. A munkára a fedezetet a Gyülekezet a Veszprém Megyei Önkormányzat közgyűlésének pályázatán nyerte el. Az ásatás eredményeitől sokan várjuk a vita lezárását.

A főhajó kutatásakor azonnal nyilvánvalóvá vált, hogy a XVI.-XVII. században a templomot a református gyülekezet temetkezési helyként használhatta. Megválaszolandó kérdések százait veti fel a történészeknek és régészeknek, hogy a sírok szinte száz százalékban gyermekeket rejtenek magukban.

Járvány? Habsburg pribékek? Vagy egy szektás elhajlás az egyházban? Esetleg nem is reformátusok? Lesz dolga az utókornak, míg mindezeket a kérdéseket megválaszolja.

A leletek nagy százaléka kezdetben azt látszott igazolni, hogy a mai templom, valóban a XII-XIII. században épülhetett, ugyanakkor a szentély vizsgálata során a korábbi beásások arra utaltak, hogy állt egy megelőző épület is a mai templom helyén.

A feltáró régész szerint ez annak a fatemplomnak lehet az alapja amelyet, feltehetően a 997-es győztes csata után – fogadalmi kápolnaként -, emeltetett István herceg, saját védőszentje István vértanúnak szenteltetve.

Még így is sok kérdés merülhet fel, de egy sokak számára szenzációs lelet egy X. századi nyílhegy és egy penge darab teszi még biztosabbá azt a tényt, hogy valóban itt Sólyon tartózkodott Első Királyunk a 997-es csata során.

Itt a mai templom jogelődje mellett ( a mai templom területén ) írta alá okiratát, és ez a templom a leghitelesebb történelmi emlékhely ahol a Keresztény Magyar Állam születésére emlékezhetünk. Reméljük, hogy a 2009-es év, mely ezer éves évfordulója lesz a királyi akaratnak, elhozza majd a Nemzet és a közélet megbecsülését is ennek az emlékhelynek és a történelmi emlékeket híven őrző maréknyi református gyülekezetnek is.

1000 éves nyílhegy 1 éves fiam kezében…

Csongor kezébe adtam a nyilhegyet és magam előtt láttam múltunkat, jelenünket és jövőnket egyaránt.

Vajon mit tudunk gyerrmekeink kezébe adni, ha nem őrizzük, híven a hagyatékot, melyet őseink hagyományoztak reánk?
Olyan gazdagok vagyunk-e, hogy lemondhatunk történelmi emlékhelyeinkről, legendáinkról, egyedülállő kultúránkról?
Lemondhatunk az emlékhelyeinkről, őseink sírjairól?



Akinek válasza NEM: segítsen! Mentsük meg együtt történelmünk e pótolhatatlan ereklyéjét!


   



 
© 2013. Bikádi László Károly a Prédikátor