A leletek nagy százaléka kezdetben azt látszott igazolni, hogy a mai templom, valóban a XII-XIII. században épülhetett, ugyanakkor a szentély vizsgálata során a korábbi beásások arra utaltak, hogy állt egy megelőző épület is a mai templom helyén.

A feltáró régész szerint ez annak a fatemplomnak lehet az alapja amelyet, feltehetően a 997-es győztes csata után – fogadalmi kápolnaként -, emeltetett István herceg, saját védőszentje István vértanúnak szenteltetve.

Még így is sok kérdés merülhet fel, de egy sokak számára szenzációs lelet egy X. századi nyílhegy és egy penge darab teszi még biztosabbá azt a tényt, hogy valóban itt Sólyon tartózkodott Első Királyunk a 997-es csata során.

Itt a mai templom jogelődje mellett ( a mai templom területén ) írta alá okiratát, és ez a templom a leghitelesebb történelmi emlékhely ahol a Keresztény Magyar Állam születésére emlékezhetünk. Reméljük, hogy a 2009-es év, mely ezer éves évfordulója lesz a királyi akaratnak, elhozza majd a Nemzet és a közélet megbecsülését is ennek az emlékhelynek és a történelmi emlékeket híven őrző maréknyi református gyülekezetnek is.

1000 éves nyílhegy 1 éves fiam kezében…

Csongor kezébe adtam a nyilhegyet és magam előtt láttam múltunkat, jelenünket és jövőnket egyaránt.

Vajon mit tudunk gyerrmekeink kezébe adni, ha nem őrizzük, híven a hagyatékot, melyet őseink hagyományoztak reánk?
Olyan gazdagok vagyunk-e, hogy lemondhatunk történelmi emlékhelyeinkről, legendáinkról, egyedülállő kultúránkról?
Lemondhatunk az emlékhelyeinkről, őseink sírjairól?