BIKÁDI LÁSZLÓ KÁROLY A PRÉDIKÁTOR

A prédikátor
 • A diakónus
 • A közszereplő
 • A lelkész
 • A családfő
 • A fotós
 • A Hazafi
 • A táncos
 • A zenész
 • Az író
Hírek
 • Események
 • Sajtómegjelenések
Nemzet temploma
 • A templom feltárása
 • A templom helyreállítási terve
 • A templom története
 • Az egyházközség története
 • Galéria
 • Oklevél
 • Panorámakép
Példaképek
Hobbi
Prédikációk
 • Külső prédikációk
 • Prédikációk - Hajmáskér
 • Prédikációk - Sóly
 • Vallási kifejezések gyűjteménye
 • Videók
Sóly
Tennivalók
Eredmények
Videók
 • Saját videóim
 • Videók Rólam
Önéletrajz
Rólam írták
Kapcsolat


 TÁBORILELKESZ.HU HÍREI

 REFORMÁTUS ESEMÉNYNAPTÁR
<<  2018. március  >>
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
Aktuális hónap: 2018. február

 KERESÉS
 

 HÍRLEVÉL




Sóly református templomának helyreállítása és környezetének rendezése


Projekt terv

Sóly kora-árpádkori templomát Szent István tiszteletére szentelték, melynek írásos emléke csak átiratban maradt ránk. A jelenlegi egyhajós, egyenes szentélyzáródású épületet a 13. században egy periódusban építik.

Sóly a 14.-15. században helyi németek és a zirci apátság birtoka, majd a 18. században a református egyház birtokába kerül. Festett kazettás famennyezetét és karzatát 1725-ben készítik. Jelenleg az Iparművészeti Múzeum állandó kiállításainak sorában található.

A szerény méretű, középkori eredetű református templom a falu központjában, a Séd patak és a valamikori malomárok által határolt földterületen helyezkedik el.

Mai megjelenését a ’80-as években elvégzett, a korszellemnek megfelelő helyreállítás határozza meg. Középkori eredete déli homlokzatában nyilvánul meg a legerőteljesebben.

Műszaki állapota napjainkra gyorsuló ütemben romlik, amely szinte minden épületszerkezeti részt érint (tetőhéjazat, fedélszerkezet, falazati repedések, erőteljes falnedvesedés, rossz minőségű burkolatok). Elsődleges cél a jó műszaki állapot visszaállítása. Ezen túlmenően pedig az épület minél teljesebb bemutatása és látogathatóvá tétele.

Az épületbelsőben és külsőben elvégzett szondázó jellegű régészeti,-fal, és restaurátor kutatás az épület még rejtett értékeit hozta napvilágra.

A szentély fölötti padlástér rejtette a valamikori dongaboltozat falíveit. A hajóban megfoghatóvá vált egy második románkori ablak, a szentélyben előkerült a befalazott pasztoforium fülke.

A restaurátor kutatás feltárta a szentély szegmensíves ablakai körüli reneszánsz virág és folyondár motívumos keretezéseit, és a románkori diadalív díszítőfestését. A padlásfeljáró burkolata a 18. századi festett famennyezet darabjaiból készült. (A kivitelezés előrehaladtával feltételezhetően a templombelső reformáció korabeli díszítőfestésének még több részlete kerül felszínre).

A rendelkezésünkre álló kutatási eredmények alapján a templombelső 18. századi belső tere egészében rekonstruálható, amely a középkori részletek bemutatásával egészül ki.

A Balaton-felvidéken (ellentétben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével) kuriózumként jelenhet meg a középkori eredetű templom reformáció korabeli belső helyreállítása, az e korból származó berendezési tárgyainak visszaállításával (festett karzat és famennyezet).

A templom helyreállításán túlmenően közvetlen környezetének rendezésére is sor kerül, így a Séd patak, a malomárok medrének rehabilitációjára, újraélesztésére. A templom közvetlen szomszédságában található régi malomépület ezáltal újra működtethetővé válik.

A nagyméretű templomkert lehetőséget teremt egy kisebb közösségi épület elhelyezésére is. Így ifjúsági táborként működhet a templom fallal elkerített kertjének szomszédságában. A közösségi ház és a füves terep a középkori íjászatot bemutató, és annak gyakorlására lehetőséget biztosító rendezvények színhelyévé válhat.

A faluközpontban napjainkig fennmaradt, a templom közelében álló későbarokk lakóépület gazdasági épületeivel színteret biztosíthat a 18. század végi, 19. század eleji falusi gazdálkodás ás élet bemutatására, akár „gyakorlására” is.

A templom helyreállítása kapcsán a jelenleg alig ismert Balaton és Veszprém közeli falu bevonható a turisztikai vérkeringésbe.

A középkori templom közvetlen környezetébe helyezett ifjúsági találkozóhely a Bakony táji adottságainak „kézzelfogható” bemutatásával a középkori íjászat és az ősi magyar rovásírás megismerésével és gyakorlásával méltán számíthat a nemzetközi ifjúsági érdeklődésre.

A rendezvények lebonyolítása és működtetése kedvező hatású a falu munkaerőpiacára. A Balaton környezetében, Veszprém város közvetlen vonzáskörzetében található kisrégió nagy turisztikai potenciállal rendelkezik.

A Séd patak völgye a Bakony táji sajátosságainak egyik legjellegzetesebb hordozója, ahol a hagyományos gazdálkodás fontos elemei a vízimalmok, a legeltetés, az erdőhasználat.

A római korban Belső-Pannónia villagazdaságokkal sűrűn megtelepült régiója volt, több jelentős, régészetileg is kutatott és bemutatott római villával (Baláca, Sznentkirályszabadja).

Veszprém környéke a magyar államalapítás emlékhelyeinek egyik legfontosabb központja Magyarországon, az egyik legkorábbi alapítású püspökség, s a királyi görög apácakolostor helyszíne, melynek környékén korai egyházak és települések sűrűsödnek. A középkor óta Veszprém fontos egyházi központ.



 
© 2013. Bikádi László Károly a Prédikátor