BIKÁDI LÁSZLÓ KÁROLY A PRÉDIKÁTOR

A prédikátor
 • A diakónus
 • A közszereplő
 • A lelkész
 • A családfő
 • A fotós
 • A Hazafi
 • A táncos
 • A zenész
 • Az író
Hírek
 • Események
 • Sajtómegjelenések
Nemzet temploma
 • A templom feltárása
 • A templom helyreállítási terve
 • A templom története
 • Az egyházközség története
 • Galéria
 • Oklevél
 • Panorámakép
Példaképek
Hobbi
Prédikációk
 • Külső prédikációk
 • Prédikációk - Hajmáskér
 • Prédikációk - Sóly
 • Vallási kifejezések gyűjteménye
 • Videók
Sóly
Tennivalók
Eredmények
Videók
 • Saját videóim
 • Videók Rólam
Önéletrajz
Rólam írták
Kapcsolat


 TÁBORILELKESZ.HU HÍREI

 REFORMÁTUS ESEMÉNYNAPTÁR
<<  2018. január  >>
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31

 KERESÉS
 

 HÍRLEVÉL


Fogadj örökbe egy templomot - szakmai beszámoló  

Fogadj örökbe egy templomot program

Első ütem – szakmai beszámoló


A program ütemezésének első lépcsőjeként végrehajtásra került a lehetséges célobjektumok – az örökbefogadható kora-középkori templomok – minél nagyobb számban történő felkeresése, mely azt a célt szolgálta, hogy a legismeretlenebb, illetve leginkább megsegítendő, és helyzete miatt nagy hírértéket képviselni tudó 30 templom kiválasztásra kerüljön. Útjaink során nagyon rövid idő állt rendelkezésre egyes műemlékek helyzetének és állapotának felmérésére, hiszen a feldolgozandó emlékanyag még a részlegesség ellenére is ezres nagyságrendű volt. Napi 6-8, esetenként még ennél is több helyszínt kellett felkeresni minden csapatnak, és mind művészettörténetileg, mind marketingszempontból kiértékelni a felkeresett műemlékeket. A program bejárási szakasza alatt felkerestük a határon belüli műemlékek jelentős hányadát, továbbá ugyanilyen „villámlátogatást” tettünk a határon túli magyarlakta területek műemlékekben gazdag régióiban. A többnapos utaknál a közös bázispontról kiindulva három irányban, három teljes értékű csapattal hajtottuk végre a feltérképezési feladatokat (tapasztalt sofőr, történelmileg, művészettörténetileg és marketingszakmailag képzett tag), így sikerült ilyen szűkös idő alatt ennyi helyszínt lelátogatni, és az elégséges mennyiségű adatot összegyűjteni. (mellékelve a helyszínek és az útvonalak a kiküldetési jegyzékben) A programba bekerülő műemlékek első körben egy százas nagyságrendű szűk csoportba lettek választva, majd ebből emeltük ki azt a harmincat, amely véglegessé vált. A műemlékek ezen csoportja így bemutatja a segítségre váró kora-középkori templomok szinte minden csoportját, és a jelenkorban megtapasztalható problématípusokat. Található közöttük olyan rom, melynek a megközelíthetősége probléma, olyan is, mely statikailag pusztul, és olyan is, melynél faragványok, freskók vannak végveszélyben. Az álló, használatra alkalmas templomok közül, pedig a kihalt települések miatti használatlanság, a pénzhiány miatti állagromlás illetve a félbe maradt felújítás, restaurálás példáit gyűjtöttük egybe. Különösen nagy hangsúlyt fektettünk a program részévé választott objektumok kijelölésekor a magyar építésű templomok területi eloszlásának. Így lett területarányosan felosztva tizenegy anyaországi, tíz erdélyi, hat felvidéki, két délvidéki, és egy őrvidéki templomra a teljes program harmincas létszáma. Ezáltal segítve az örökségturisztika iránt fogékony, az épített örökség ügyére nyitott érdeklődők és turisták belföldi, és határokon átívelő magyar-magyar kapcsolatok felé orientálódását. Egyértelmű üzenetként az utazni és felfedezni vágyók felé, hogy saját országunkban, és a határon túli magyarok fellelhetőségi területein is hatalmas mennyiségű, értékű, és tartalmú turisztikai célpont létezik.


A harminc kiválasztott templom rövid leirata – okok és miértek


Határon innen:

Somodorpuszta: Árpád-kori templom romja, melyet a török idők rongáltak meg, majd barokkosítva újították fel. Az 50-es években a település elnéptelenedett, az álló templomot rablásszerűen bontották meg ismeretlenek, elhordva tégláit, födémszerkezetét. Ma álló részét lassan benövi az erdősáv, megközelíthetősége agyagos földút, mely esős időszakban járhatatlan, kitáblázva, ismertetve nincs.



Peterd: Árpád-kori templom Baranyában, melynek hajóját kutatni kezdték, a feltárás elindult, majd forráshiány miatt megállt. Az így feltárt falszakaszok ezáltal még messze nem bemutathatóak valós értékükön, és konzerválás hiányában komoly veszélynek vannak kitéve a téli fagykárok végett.



Kopáncs: Kis számban megmaradt alföldi emlékeink egyik legszebb darabja ez a Tótkomlós külterületén álló templom. Egy akácos rejti a szántóföld közepén, használaton kívül van, még személyautóval is csak száraz időben közelíthető meg egy dűlőúton, kitáblázva, jelezve, ismertetve nincs.




Bükkszentmárton: Impozáns helyen lévő, jól megközelíthető, kiemelt értékű műemlék, ahol a felújítási munkálatok megálltak, a belső állványzat évek óta változatlanul gátolja a látogathatóságot.






Szarvasgede: Az erősen „barokkizált” templom oldalán elkezdődött, majd félbe maradt feltárás értékes kora-gótikus elemeket hozott napvilágra. További kutatás lenne szükséges, és az épület többi részén is komoly állagmegóvási munkálatok lennének elvégzendőek, a nagy méretekben berepedő, és hulló vakolat végett.



Homokterenye: Mátraterenye csatolt részeként található ez az egykoron híres zarándokhely. Temploma ma csak komoly szervezés után látogatható, használaton kívüli, kitáblázva, ismertetve nincs. A zarándoklatokban betöltött történelmi szerepe is indokolttá teszi megismertetését.




Csabrendek: A település Árpád-kori temploma tsz-raktárként üzemelt, ma önkormányzati lomtár. Feltárása, helyreállítása és funkciójának megfelelő hasznosítása kiemelt fontosságú.





Vörösberény: A legkiemelkedőbb Balatonfelvidék turisztikai célpontok egyike lehetne ez az erődfallal kerített Árpád-kori templom, ám állagmegóvási és tereprendezési munkák, valamint a középkori falszakasz födémillesztésének statikai megerősítése nem várathat magára.




Pótharasztpuszta: Inárcs és Csévharaszt között található rom az erdőben, környezete elhanyagolt, megközelítése komoly nehézségekbe ütközik, mind a rendelkezésre álló erdei utak minősége, mind a jelzések teljes hiánya miatt. Budapesthez való közelsége miatt kedvelt kirándulóhely lehetne.



Gercsepuszta: Budapest közigazgatási határán belül található, szinte érintetlen állapotában fennmaradt Árpád-kori templom. Ismertsége csekély, látogathatósága időszakos, megközelítése pedig járművel szinte megoldhatatlan, hiszen a hozzá vezető dűlőút sokszor száraz időben is terepjárót igényelne.



Uraiújfalu: A település egykoron önálló faluként létező részén, Szentivánfán található Árpád-kori eredetű templom külső felújítása elkészült, ám belső részénél a munkálatok megálltak, feltárt egyedi freskója védőfólia alatt található. Állapota végett nem látogatható.












Határon túl:

Felvidék:

Barsendréd, Középtúr és Sámot: Mindhárom templom helyzete hasonló, használaton kívülre kerültek, állapotuk folyamatosan romlik. Jelen pillanatban lezárt, vagy éppen feltört állapotban találhatóak, e két állapot folyamatosan változik. Kutatás és restaurálás mindhárom helyen szükséges lenne, látogathatóságuk megteremtésével egyetemben.




Kisperlász: Komoly művészettörténeti értékű rotunda, melynél a falazat állapota sem kielégítő, ám a legnagyobb problémát a bútorzat és az oltár rovarkárosodása, és emiatti közelgő teljes megsemmisülése jelenti. A berendezés talán még menthető, a templom ez által mind turisztikailag, mind szakrálisan újra működővé tehető.







Süvéte és Újvásár: Mindkét templom sorsát meghatározza, hogy a „Gótikus Út” nevű program, mellyel Europa Nostra díjat nyertek, mostohagyerekként kezelte. Amíg a környék hatalmas freskókincset tartalmazó gótikus templomait feltárták, és szakszerűen helyreállították, addig e kettőnél ez el, illetve félbe maradt. Újvásáron nem történt meg a restaurálás, Süvétén pedig a még régebbi freskók is pusztulnak, őrizetlenül. Mindkét helyen gondok vannak már a falazat statikai állapotával is.



Délvidék:

Kaprona és Hercegszőlős: Két romos állapotú templom, melyek sorsa jelen állapot szerint igen bizonytalan. A református egyház helyi szinten (Horvátország) nem rendelkezik elég forrással a munkálatokhoz, ezért a Hercegszőlősi is már évek óta változatlanul romos belsővel áll, a Kapronai pedig csak apró lépésekben kerül feltárásra, és a feltárt freskók is nehezen védhetők a fagykároktól.









Őrvidék:

Sopronkertes: A magyar alapítású Pálos rend egykori kolostortemploma. Ma a település külterületén található. Megközelíthetősége jó, buszos túrák egyik célpontja is lehetne megfelelő állapotban. A templom időszakos használatban van, ám a kolostorrész belül romos, látogatása emiatt nem megoldott, ami meglehetősen szokatlan az Ausztria területén lévő magyar építésű műemlékek viszonylatában.



Erdély:

Algyógy: Centrális templomaink egyik legkülönlegesebb darabja ez a rotunda. Állapota a fokozottan veszélyes szinten volt évekkel ezelőtt, azóta a román szakhatóságok minimális állagmegóvást végrehajtottak. Így statikailag egyben van, ám a belső tér tűz miatti kormolódását, a rendes műemléki kutatást és a vakolat rekonstrukcióját meg kellene oldani. Néhány éve a kapuőrző kőoroszlánokat ellopták, a sikeres nyomozás végén viszont megkerültek, és bizonyítékként a rendőrségre szállították őket. A helyi gyülekezet kicsi, nem tudták azóta sem előteremteni a hazaszállítás költségeit, így a faragványok egyenlőre még mindig a „fogdában csücsülnek”.



Sárd, Diód és Magyarherepe: Mindhárom templom ugyanarra a sorsra jutott. A Magyar lakosság kihalt vagy elvándorolt, a gyülekezet a közelmúltban elfogyott. Ma gazdátlanul állnak, állaguk napról napra romlik. Turisztikai értékük jelentős lehetne, ám rendezés nélküli környezetük, feltáratlan és ápolatlan belsőjük, illetve a gondnok hiánya miatt látogatásuk pillanatnyilag nem megoldható, megmentésük viszont nem igényelne óriási összegeket.







Alvinc: Hasonló helyzetű, mint az előzőek, annyi különbséggel, hogy minimális felügyelete van, és a Borbereki templomon történt beavatkozás (tájrendezés, és a szentély befedése) miatt ismertsége is nagyobb lett, hisz a két műemlék látótávolságban van. Állapota így sem kielégítő, de viszonylag kis forrással is jelentősen javítható lenne.





Ormány, (Kolozs)Néma, Csákigorbó: Mindhárom esetben a födém okozza a legnagyobb problémát, hisz vagy nincs, vagy csak mutatóban van meg kis része. Így az üres és elhagyott templomok már a minimális védelmet se nagyon tudják megadni az értékes faragványoknak, freskóknak, secco-knak. Gyülekezet, fenntartó közösség már nincs, vagy nem életképes, az épületek évről évre romosabbak, megmentésükre már csak ezek az évek alkalmasak, egy évtized múlva már végleg elenyésznek az erózió és a fagykárok miatt.



Sepsibesenyő: Az itteni templom állapota jó, látogathatósága az élő és lelkes gyülekezet végett problémamentes. Ami végett kiválasztásra került, az a most zajló feltárás, amelyre a gyülekezetnek nincs pénze, és így elkezdése után le is állt. A feltárás első üteme kiemelten értékes, a „Szent László legendaciklus”-hoz tartozó koragótikus freskókat hozott elő, teljes feltárásuk és bemutatásuk művészettörténetileg is fontos.



Őraljaboldogfalva: Statikai állapota jelenleg kielégítő, ám fenntartása már középtávon sem megoldott. Részlegesen van feltárva, pedig építészeti értékeinek érintetlensége, és hatalmas értékű freskóegyüttese végett a Jáki és a Lébényi templomokkal egyenlő megbecsülést és hírverést érdemelne. Valós művészettörténeti értékét tekintve egyenrangú Gelencével, amely már kivívta magának, hogy az UNESCO a világörökség részévé minősítse.




Készült, 2010. dec. 16

Bikádi László Károly
Elnök
Az 1000 éves Sólyi Templomért Alapítvány




Vissza




   



 
© 2013. Bikádi László Károly a Prédikátor